honestas publica jelentése
kiejtése: honesztasz publika
politika közéleti feddhetetlenséglatin ‘nyilvános tisztesség’: honestas ’tisztesség’, lásd még: honestus | lásd még: publikus
További hasznos idegen szavak
orvosi derékzsábaaz ülőideg zsábája
német Ischias ← latin ischias ‘ua.’ ← görög iszkhiasz ‘csípőfájdalom’ ← iszkhion ‘csípő’
A honestas publica és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
német váltópénz 2001-ig
német , ‘ua.’ ← ófelnémet pfenning ‘pénz, érme’magyar pénz lásd még: penny
biológia, kémia az ozmózissal kapcsolatos, abból eredő (pl. nyomás)német osmotisch ‘ua.’, lásd még: ozmózis
divat férfiruha, öltönybizalmas ruha, cucc, göncnémet Anzug ‘felöltő’: an- ‘fel, rá’ | Zug ‘húzás, huzat, vonat’ ← ziehen, zog ‘húz’
párbeszédes
német dialogisch ‘ua.’, lásd még: dialógus
orvosi kancsalság javítását célzó műtéttudományos latin strabotomia ‘ua.’: görög sztrabosz ‘kancsal’ | tomé ‘vágás’ ← temnó ‘vág’
számítástechnika a feladat megoldásának logikai menetét tartalmazó vagy grafikusan ábrázoló programozási egységlásd még: blokk , diagram
+ külváros, előváros
német Hofstatt ‘házastelek házzal és majorral’: Hof ‘udvar’ | Statt ‘hely’
anatómia fogcsont, az állkapocsnak az a csontja, amelyen a fogak ülneklatin (os) dentale ‘a fogakhoz tartozó (csont)’, lásd még: dentális
állító, kijelentő, megerősítő
logika valamit tényként állítókéső latin assertorius ‘ua.’ ← assertor ‘valamire jogot formáló’ ← asserere, assertum ‘kijelent, követel’: ad- ‘hozzá’ | serere ‘illeszt’
közelség
latin , ‘ua.’ ← felsőfok proximus ‘legközelebbi’ ← prope ‘közel’
csillagászat a parallaxist követőangol parallactic ‘ua.’, lásd még: parallaxis
fizika a mechanikának az az ága, amely a mozgást a testre ható erővel kapcsolatban vizsgáljanémet Kinetik ‘ua.’ görög ← kinétikosz ‘mozgató’, lásd még: kinézis
